Módosító jogszabály
Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény (66 – 76.§)
A főbb változások rövid összefoglalása
Jöt. 16.§ (3) bekezdés – A változás az engedélykérelemben megadott, de az engedélyben szereplő adatok változásának bejelentésére vonatkozó szabályt fogalmaz meg.
Jöt. 18.§ (6) bekezdés – A pénzügyi biztosíték érvényességének időtartamát érintő szabály egészült ki azzal, hogy az adóra vonatkozó fizetési könnyítés engedélyezése esetén a nyújtott jövedéki biztosítéknak a fizetési könnyítés határidejének lejártát követő 60 napig érvényesnek kell lennie.
Jöt. 22.§ (4) bekezdés – Ha az engedélyes kérelmére felfüggesztésre kerül az adóraktári engedély és a felfüggesztés megszüntetését az engedélyes az engedély felfüggesztés határidejének lejártáig nem kéri, az engedély hatályát veszti, tehát megszűnik.
Jöt. 24.§ új (11) bekezdés – Az új szabály célja, hogy rendezze az adóraktári engedélyes által az adóraktári keretek között végzett felhasználói engedélyes tevékenységgel összefüggő nyilvántartás vezetés és adatszolgáltatás szabályait. A Jöt. eddig is lehetővé tette, hogy az adóraktáron belül megvalósuljon a felhasználói engedélyes tevékenység is, de nem szólt a szabályozás a nyilvántartás és adatszolgáltatás mikéntjéről. Ezt a hiányt szünteti meg az új szabály, ami szintén az adózói adminisztráció csökkentésének jegyében került megfogalmazásra, mivel a jogalkotó lehetőséget biztosított arra, hogy az adóraktárban megvalósuló felhasználói engedélyes tevékenység – továbbra is külön engedély nélkül – az adóraktári nyilvántartásban kerüljön kimutatásra és abból valósulhasson meg az adatszolgáltatás is a felhasználói engedélyesekre meghatározott módon. Bár ez a jogszabály szövegéből nem egyértelmű, de a törvényi indokolás egyértelművé teszi a jogszabály ez irányú értelmezését.
Jöt. 85.§ új (1a) bekezdés – Az új rendelkezés egyértelműsíti, hogy a hivatalból indult jövedéki ügyben felmerülő szakértői díjak és egyéb költségek azt a személyt terhelik, akivel szemben a jogsértés megállapításra kerül.
Jöt. 86.§ új (1a) bekezdés – A korábbi gyakorlati tapasztalatok tették indokolttá ennek az új rendelkezésnek az életre hívását. Az új szabály lényege, hogy a hatóság által megkezdett és még folyamatban lévő ellenőrzés alatt az ellenőrzött nem kérhet kötelező érvényű KN-kód besorolást a NAV SZI-től. Ezzel megszűnik a lehetőség a Jöt. 86.§ (2) bekezdése által megfogalmazott szabállyal való visszaélésre, mert ha valaki az ellenőrzés alatt gyorsan benyújt egy kérelmet a KN-kód besorolásra, akkor annak visszamenőleges hatálya nem lehet. Ha viszont az ellenőrzés alatt nem nyújtható be ilyen kérelem, akkor ez a szabály nem ad lehetőséget a jogkövetkezmények alóli kibúvásra.
Jöt. 91.§ új (2) bekezdés – Az új szabály lényege, hogy amennyiben olyan adata változik az engedélyesnek, ami valamilyen jogszabályi rendelkezésen alapuló adatbázisban, adatszolgáltatás keretében hozzáférhető az adó- és vámhatóság számára, akkor hivatalból átvezeti a változást az engedélyen vagy nyilvántartásba vételen, amiről értesíti az engedélyest vagy nyilvántartásba vett személyt.
Jöt. 102.§ (4) bekezdés – A rendelkezés módosítása megszünteti a raktárdíj vonatkozásában a vámszabályokra való hivatkozást, egyúttal felhatalmazást biztosít, hogy a raktárdíj összege tekintetében a végrehajtási rendelet tartalmazzon rendelkezést. A raktárdíj mértéke vonatkozásában a végrehajtási rendelet kiegészítése várható.
Jöt. 103.§ (5) bekezdés – A módosult szabályozás lehetőséget teremt arra, hogy az elkobzott dolgok közül az alkoholtartalmú italok és dohánygyártmány, az adóügyi jelzések és eszközök, berendezések is felhasználhatók legyenek oktatási vagy múzeumi kiállítási célokra.
Jöt. 113.§ (5) bekezdés – Az uniós minimumadó szabályokhoz igazodva módosul a kereskedelmi gázolaj után visszaigényelhető jövedéki adó mértéke. A 7 Ft helyett 3,5 Ft, míg a 17 forint helyett 13,5 Ft a figyelembe vehető mérték.