logo_vamor
jovedeki-szabalyozas

Jövedéki adótörvényt érintő változások

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény (kihirdetve 2020. november 26-án a 261. számú Magyar Közlöny) 70. – 88.§-ai módosításokat fogalmaznak meg a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (továbbiakban: Jöt.) vonatkozásában is. A Jöt. módosítások részben a gazdálkodókat érintő könnyítések, egyszerűsítések, részben pedig a korábban jelentkező problémás pontokra megoldást jelentő rendelkezések.

1. Készletfelvétel során megállapított hiányok adójogi megítélésének egységesítése

A módosítást megelőzően a Jöt. 17.§ (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti, az állami adó- és vámhatósághoz előzetesen bejelentett készletfelvételek során megállapított hiányok adójogi megítélése eltérő volt annak függvényében, hogy a készletfelvételre, s ezen belül a hiány megállapítására az állami adó- és vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett, vagy anélkül került sor. Ezen változtat a jelenlegi módosítás.

A szabálytalanság fogalmi meghatározását, a szabadforgalomba bocsátás időpontját, valamint az adófizetési kötelezettséget érintő módosítások eredményeként az eddigi kettős megítélés megszűnik, az előzetesen bejelentett és az állami adó- és vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése végzett készletfelvételek során megállapított hiány a hatálybalépést követően nem minősül szabálytalanságnak. Az így megállapított hiány szabadforgalomba bocsátásnak minősül, ami adófizetési kötelezettséget keletkeztet, ezáltal az engedélyesnek lehetősége van a keletkező adófizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint, önadózói minőségben rendezni. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az adózó a soron következő adóbevallásába beállíthatja és befizetheti a hiány után esedékes adót anélkül, hogy szankció kerülne alkalmazásra. Az új szabály a módosító törvény kihirdetését követő nappal (2020. november 27.) hatályba lép és a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandó. (Az érintett rendelkezések: Jöt. 3. § (1) bekezdés 44. pont d) pont, a 7.§ (2) bekezdés j) pont és a 8.§ (1) bekezdés q) pont.)

2. Egyszerűsítő és könnyítés eredményező változások

2.1. Kiszerelt fűtőolaj saját célú behozatala

A Jöt. 30.§-át érintő változás értelmében a laboratóriumi vagy egészségügyi célra szolgáló, 2 litert vagy 2 kilogrammot meg nem haladó kiszerelésű fűtőolajat más tagállamból vagy harmadik országból behozó személyek ugyanolyan könnytett feltételekkel kaphatnak jövedéki engedélyt, mint a kenőolajat saját felhasználás céljából importáló vagy más tagállamból behozó gazdálkodók. További könnyítés ezen engedélyesek számára, hogy mentesülnek az éves készletfelvételi kötelezettség alól. A módosítás a módosító törvény kihirdetését követő nappal lép hatályba.

2.2. Tudományos és oktatási célra használt nem üveg desztilláló berendezések

A Jöt. 44.§-át érintő módosítással megszüntetésre kerül a tudományos és oktatási célú, nem üveg desztilláló berendezések használatának alkalmankénti bejelentési kötelezettsége, bejelentést csak egyszer, a desztilláló berendezés megszerzését követő 10 napon belül kell tenni. A desztilláló berendezésen előállított termék felhasználásáról, megsemmisítéséről ellenőrzésre alkalmas, az állami adó- és vámhatóság által megküldött vagy általa meghatározott adattartalmú nyilvántartást kell folyamatosan vezetni.

2.3. Zárjegyeket érintő változás

A zárjegyköteles jövedéki terméket importáló és tagállamból behozó engedélyesek számára a jövedéki szabályozás által jelenleg is biztosított a zárjegyek külföldre történő kivitelének és felhelyezésének lehetősége. A zárjegyek visszahozatalára és az azokkal való elszámolásra biztosított három hónap azonban a gyakorlatban kevésnek bizonyult. A módosítás a zárjegyek visszahozatalára és az azokkal való elszámolásra biztosított határidőt három hónapról hat hónapra emeli, ugyanakkor megteremti a szabályosan visszaszállított és az állami adó- és vámhatóságnak bemutatott, fel nem használt, sérülésmentes zárjegyek külföldre történő ismételt kiszállításának lehetőségét. Ez a Jöt. 78.§ (3) és (4) bekezdése szerinti szabály a módosító törvény kihirdetését követő naptól lép hatályba és folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazandó.

A zárjegyeket érintő másik változás, hogy a Jöt. 76.§ (1) bekezdésében rögzített szabály eddig csak a cigaretta, szivar és szivarka tekintetében adott felmentést a zárjegy oly módon történő felhelyezése alól, hogy az a nyitáskor eltépődjön. A módosítással a zárjegyek nyitáskori eltépődésére előírt kötelezettség alóli mentesülés valamennyi dohánygyártmányra kiterjed, aminek hátterében a zárjegyek felhelyezésének optimalizálási szándéka húzódik meg. Ez a szabály is a módosító jogszabály kihirdetését követő naptól alkalmazandó.

2.4. Hatósági döntések kézbesítése

A Jöt. 84.§ új – 2021. január 1-el hatályba lépő – (4) bekezdése a hatóság számára biztosít könnyítést. Sajnos sok esetben előfordul, hogy az egyes hatósági döntéseket, intézkedéseket tartalmazó, elektronikusan közölt iratok elektronikus átvétele késik, vagy elmarad az adózó részéről, ami a döntések végrehajthatóságát késlelteti, veszélyeztetve ezzel a hatósági intézkedések eredményességét. Az új szabályozás megteremti az ilyen hatósági döntések közlésének saját kézbesítő útján történő megvalósítását, ezzel lehetőséget biztosítva a hatósági döntések mielőbbi végrehajtására, növelve a döntésben foglalt intézkedések eredményességét.

2.5. Ismeretlen személy ellenőrzése  

 A Jöt. 96.§ új (2a) bekezdése az ismeretlen személy ellen indult ellenőrzés esetén segíti a hatóság eljárását. A jövedéki ellenőrzések sok esetben ismeretlen személlyel szemben indulnak, ugyanakkor az általános adóigazgatási eljárási szabályok konkrét adózót feltételezve kerültek kialakításra, így több eljárási cselekmény ellehetetlenül, ami megnehezítheti, akadályozhatja az ellenőrzés eredményes lefolytatását. Az új szabályozás az ismeretlen személy ügyében indult ellenőrzésnél biztosítja az előzetes értesítés, a megbízólevél kézbesítésének, átadásának mellőzését, s ugyanez vonatkozik a jegyzőkönyv átadására, kézbesítésére is. Ha viszont az ellenőrzés során az ellenőrzött személy ismertté válik, a megbízólevelet az ellenőrzött részére haladéktalanul kézbesíteni kell, vagy át kell adni. Ez a szabály a módosító törvény kihirdetését követő naptól hatályos és folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandó.

2.6. Adózó késedelmes teljesítése

Sok éve húzódó problémát rendez ezzel a jogalkotó. Míg más adónemek vonatkozásában egyre hangsúlyosabb az adózó felhívása, jogkövetésben való támogatása, addig a jövedéki szabályozás alapján bármilyen okból való késedelem esetén szankcionált a hatóság. Ebben történt most jelentős áttörés a Jöt. 100.§ (6a) bekezdésének életre hívásával. A kötelezettségüket önként, de valamilyen okból késedelmesen teljesítő adózók esetében megnyílt a szankciók mellőzésének lehetősége. Ha az adózó önkéntesen, de határidőn túl teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét, de ezzel együtt igazolja, hogy ő úgy járt el, ahogy az tőle az adott helyzetben elvárható volt, akkor hatóság – amennyiben a kimentésre felhozott érvek valósak és elfogadhatók – nem alkalmazhat jövedéki bírságot. Ez a szabály a módosító törvény kihirdetését követő nappal hatályba lép  

2.7. Adózói kötelezettség elmaradása, hibás teljesítése

A Jöt. új 101/A. §-a jelentős könnyítést tartalmaz, megszüntetésre kerül az adatszolgáltatási kötelezettségek nem teljesítésének, hibás teljesítésének vagy valótlan tatalommal történő teljesítésének automatikus szankcionálása, bírságolása. Ezzel gyakorlatilag a jövedéki terület is az egyéb területeken alkalmazott adóhatósági gyakorlatot kívánja meghonosítani. Az új szabályozás értelmében – az Art. 221.§-hoz hasonlóan – az állami adó- és vámhatóság határidő kitűzésével felhívja az adózót kötelezettségének előírások szerinti teljesítésére. Nem alkalmazható ez a szabály abban az esetben, ha a kötelezettség nem teljesítése, hibás teljesítése vagy valótlan adattartalommal teljesítése adófizetési kötelezettség csökkenést eredményezett.

Ha az első felhívásban megjelölt határidőn belül az adózó nem, vagy nem jogszerűen teljesíti kötelezettségét, akkor már bírság megállapítása mellett újabb határidőt tűz ki az állami adó- és vámhatóság a kötelezettség teljesítésére. Ha a második felhívás alapján kötelezettségét az adózó határidőre teljesítette, úgy a kiszabott bírságot a hatóság mérsékelheti, elengedheti. Ha még a második határidőre sem teljesít az adózó, magasabb bírság megállapítása mellett újabb határidőt tűz ki a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó teljesíti kötelezettségét, a harmadik felhívással együtt kiszabott bírság mérséklésére már nincs lehetősége a hatóságnak.

Az állami adó- és vámhatóság eltekint az adózó felhívásától és a bírság kiszabásától is, amennyiben az adózó felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, tehát nincs lehetősége a kötelezettség teljesítésére.

2.8. Csökkenő adminisztrációs terhek

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében megszűnik

  • a kereskedelmi gázolaj utáni adó-visszaigénylés feltételéül meghatározott nyilvántartásba vételi kötelezettsége (Jöt. 40.§),
  • az egyes erjesztett alkoholos italok saját fogyasztási célú, otthoni, adómentes előállításának esetenként teljesítendő bejelentési kötelezettsége (Jöt. 43.§),
  • az energiatermék kinyerését eredményező rekultivációs tevékenység bejelentésének kötelezettsége (Jöt. 45.§), valamint
  • a vásáron vagy piacon, alkalmi rendezvényen és közterületen folytatott alkoholos ital kiskereskedelmi értékesítés (kitelepülés) vámhatóság felé történő előzetes bejelentési kötelezettsége (Jöt. 70.§ (3) bekezdés).

A nyilvántartásba vételi és bejelentési kötelezettségek – a kiskereskedői kitelepülés bejelentésének kivételével – a módosító törvény kihirdetését követő naptól lépnek életbe, míg a jövedéki kiskereskedők kitelepülési szándékának bejelentése 2021. július 1-től kerül kivezetésre. 

3. Adó-visszaigénylés

A 2021. január 1-el törvénybe iktatott Jöt. 77.§ új (5) bekezdése kifejezetten a nemzetközi repülőtéren adóraktárként üzemelő duty free üzlet engedélyesét érinti. A szabályozás megteremti a végső úti céllal harmadik országba utazó utasok részére értékesített zárjegyes dohánygyártmányok után az adó-visszaigénylés lehetőségét és ésszerű okokból mentesítést ad az így értékesített dohánygyártmányok zárjegyeinek eltávolítási kötelezettsége alól. Az értékesített dohánygyártmányok után érvényesíthető adó-visszaigénylés szempontjából nélkülözhetetlen a figyelembe vehető kiskereskedelmi eladási ár, ezért a törvény rögzíti, hogy a visszaigényelhető adó összegének meghatározása során a visszaigénylést tartalmazó bevallás benyújtását megelőző hat hónapban, az adott dohánygyártmányra közzétett legalacsonyabb kiskereskedelmi eladási ár vehető figyelembe.   

4. Elkobzás

A csendes bor jogsértő módon történő birtoklásával megvalósuló jövedéki jogsértés esetén – a termék 0,- Ft/hl adómértéke miatt – nem állapítható meg a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány, így bírságolásra csak a Jöt. 100. § (6) bekezdése alapján nyílik lehetőség. Az ezen a jogcímen kiszabott jövedéki bírság mellett viszont nem volt alkalmazható az elkobzás. A 2021. január 1-jével bevezetett módosítás (Jöt. 103.§ új d) pont) megnyitja a jogsértő módon birtokolt, ezért lefoglalt csendes bor elkobzásának lehetőségét a Jöt. 100.§ (6) bekezdés szerinti jövedéki bírság alkalmazása esetén is.

5. Párlat előállításra vonatkozó új szabályok

5.1. Adómérték változások (Jöt. 132.§ (2) és (4) bekezdés)

Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv módosításáról szóló 2020/1151/EU tanácsi irányelv megnyitotta a lehetőséget a tagállamok számára, hogy meghatározott feltételek és megfelelő garanciák mellett jövedékiadó-mentességet vagy kedvezményes adómértéket alkalmazzanak a magánszemély, annak családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott etil-alkoholra. Az uniós szabályok 2021. január 1-jétől a nemzeti szabályozásba való átültetésének eredményeként az egy bérfőzető részére előállított bérfőzött párlat adómértéke – évente legfeljebb 50 liter mennyiségig – 0 forint hektoliterenként. Az 50 liter feletti mennyiség továbbra is a mindenkori normál adómértékkel adózik. A magánfőzés keretében előállítható évi legfeljebb 86 liter párlat adómentessé válik.

5.2. Magánfőzést érintő egyéb szabályváltozások (Jöt. 143.§ (5) – (7) és (10) bekezdés

A magánfőzésben előállított párlat adómentességén túl további szabályok is egyszerűsödnek. Megszűnik a párlat adójegy igénylésének kötelezettsége, helyette a magánfőző bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz, s adatainak megadása mellett megadja a magánfőzés keretében előállítani kívánt párlat mennyiségét literben, ami alapján az állami adó- és vámhatóság magánfőzött párlat származási igazolást bocsát a magánfőző rendelkezésére. A magánfőzött párlat származási igazolás a magánfőzött párlat eredetét hivatott igazolni Ha a magánfőző az előzetesen bejelentett mennyiségnél több párlatot állított elő, akkor a különbözetet a tárgyév végéig kell bejelentenie az állami adó- és vámhatósághoz, ami alapján a hatóság a bejelentett többlet mennyiségről újabb magánfőzött párlat származási igazolást ad ki a magánfőző részére.

A kiadott magánfőzött párlat származási igazolásokról az állami adó- és vámhatóság meghatározott adattartalommal nyilvántartást vezet, ami a kedvezményes adózási szabályok betartásának ellenőrizhetőségét hivatott biztosítani. Ezen adatokat a nyilvántartásba vételtől számított 5 évig kezeli az állami adó- és vámhatóság. Az állami adó-és vámhatóság a kiadott származási igazolásokról értesíti az illetékes önkormányzatot.

6. Dohánygyártmány adómérték emelés

A dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló 2011/64/EU tanácsi irányelv cigarettára meghatározott minimumadó teljesítése érdekében 2021-ben is két lépcsőben emelkedik a dohánygyártmányok adómértéke.

Cigaretta adómértéke 2021. január 1-től 24.000 Ft/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 23%-a, de legalább 37.300 Ft/ezer darab; 2021. április 1-től 26.000 Ft/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 23%-a, de legalább 39.300 Ft/ezer darab.

A szivar, szivarka adómértéke a kiskereskedelmi eladási ár 14%-a, de legalább 4.400 Ft/ezer darab.

A finomra vágott és egyéb fogyasztási dohány adómértéke 2021. január 1-től 22.400 Ft/kilogramm, 2021. április 1-től 23.600 Ft/kilogramm.

A töltőfolyadék adómértéke 2021. január 1-től 25 Ft/milliliter, 2021. április 1-től 30 Ft/milliliter.

Az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott egyszer használatos termékeire 2021. január 1-től 12,5 Ft/darab, 2021. április 1-től 15 Ft/darab, míg e kategória folyadékára 70 Ft/milliliter.

A füst nélküli dohánytermékre 2021. január 1-től 22.400 Ft/kilogramm, 2021. április 1-től 23.600 Ft/kilogramm.

A dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre 2021. január 1-től 22.400 Ft/kilogramm, 2021. április 1-től 23.600 Ft/kilogramm.

7. Alkilát-benzinek

A motorikus kéziszerszámok, kisgépek (motorfűrész, fűkasza, fűnyíró, stb.) üzemeltetéséhez kifejlesztett, kevesebb káros égésterméket eredményező alkilát-benzinek kiskereskedelmi forgalmazását erősen bekorlátozta az a szabály, mi szerint az üzemanyag kiskereskedelmi értékesítésére üzemanyagtöltő állomáson kerülhet sor. A módosítást tartalmazó törvény kihirdetését követő naptól hatályba lépő új szabály kiveszi a benzin fogalomköréből az 5 litert vagy 5 kilogrammot meg nem haladó kiszerelésű, nem közúti járművek üzemanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált 2710 12 41 KN kódú terméket, azaz az alkilát-benzint. Ezen módosítással az alkilát-benzin kikerül az üzemanyagok fogalomköréből és ezzel megnyílik a lehetősége a motorikus szerszámokhoz szánt üzemanyag benzinkúttól eltérő kiskereskedelmi elárusító helyeken történő forgalmazásának.

Az alkilát-benzinek jövedéki engedélyes kereskedelmi szabályai is az általánostól eltérően kerültek megállapításra. Aki a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet kizárólag az 5 litert vagy 5 kilogrammot meg nem haladó kiszerelésű, nem közúti járművek üzemanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált 2710 12 41 KN kódú termékkel (alkilát-benzinnel) folytatja, a jövedéki engedélyhez 1 millió forint összegben kell jövedéki biztosítékot nyújtania.

8. Havi, negyedéves és féléves készletfelvétel

A Jöt. 17.§ (5) bekezdésének módosításával, a módosító szabály kihirdetését követő naptól lehetővé válik, hogy a havi, a negyedéves és a féléves készletfelvételre ne a fordulónapon kerüljön sor, hanem az éves készletfelvételhez hasonlóan egy a fordulónaphoz igazított időintervallumon belül. Gyakran előfordul, hogy az időszak (hónap, negyedév, félév) utolsó napja munkaszüneti napra esik, így a készletfelvételhez ezen a napon az érintett munkatársaknak dolgozniuk kell. Az éves készletfelvételeknél már korábban biztosította a jogszabály a plusz, mínusz 15 napos időintervallumot, a mostani módosítás ezt kiterjeszti az adózó választása szerint elvégzett havi, negyedéves és féléves készletfelvételekre is azzal, hogy ez az időszak a fordulónaphoz képest plusz, mínusz 3 nap.    

9. Egyedi veszteségnorma-megállapítás

 A Jöt. 9.§ (4a) bekezdését érintő módosítás révén rugalmasabbá, a gazdálkodói igényekhez könnyebben alkalmazkodóvá válnak az egyedi veszteségnorma-megállapítás szabályai. A megváltozott szabály értelmében a jövőben nem csak a miniszteri rendeletben nevesített tevékenységhez meghatározott veszteségnorma mértékétől lehet eltérést engedélyezni, hanem az ott meghatározottól eltérő tevékenységekre is lehet egyedi veszteségnormát megállapítani. Sőt a miniszteri rendeletben említett termékektől eltérő termékekre (pl. töltőfolyadék, hevített termék, stb.) is kiterjed az egyedi veszteségnorma-megállapítás lehetősége. Indokolt, méréssel alátámasztott esetekben az elismert mennyiségű hiány vetítési alapjának megváltoztatását is lehetővé teszi az új szabály. A módosítás a módosító törvény kihirdetését követő naptól lép hatályba.

10. Adófizetési kötelezettség alóli mentesülés

A részlegesen denaturált alkohol nem emberi fogyasztásra szolgáló termékek gyártásához történő felhasználásával adófizetési kötelezettség alóli mentesülés következik be. Az uniós szabályok megváltozásával ez a mentesülés a részlegesen denaturált alkoholnak a gyártóberendezés karbantartásához és tisztításához történő felhasználásra is kiterjed, tehát az ilyen célra használt alkohol is adó alóli mentesítésben részesül.

A változást megelőző szabály alapján csak a más tagállamban előállított teljesen denaturált alkohol behozatala esetén mentsült az adófizetési kötelezettség alól a belföldre beszállító személy. Az uniós denaturálási szabályok változása okán az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés kiterjed a harmadik országból behozott, az uniós denaturálási szabályok szerint teljesen denaturált alkoholra is.

A Jöt. 133.§ (1) bekezdés i) és l) pontját érintő változások 2021. január 1-jével lépnek életbe.